A tizenharmadik nap

Mindenki tartott ma egy prezentációt, ez volt a tanfolyam zárása. Én Magyarországról, híres magyarokról, megyémről, városomról és az iskolámról beszéltem, képekkel illusztrálva. Mivel más nemzeteknek nehéz kimondani az ö-ő ü-ű hangokat ezért alaposan begyakoroltuk a: Gyöngyös, Kékes-tető, töltött káposzta és Tünde szavak helyes kiejtését.
A többiek is sziporkáztak. Volt aki játékokkal, origamival, mások dalokkal, saját jól bevált praktikáik bemutatásával készültek. Társasjátékokkal és TABOO-val zártunk, megkaptuk a részvételt igazoló dokumentumokat.
Eljött a búcsú ideje. Egy közös fotó után (lásd fent) még beszereztük egymás hiányzó elérhetőségeit, majd nagy ölelések közepette elköszöntünk egymástól. Keep in contact!
Délután próbáltuk felfogni, hogy közeleg a program vége, magunkbaszívtuk a város hangulatát, beültünk egy hangulatos francia kávézóba, találkoztunk Laci csoportjával egy pubban, majd hazavonatoztunk.
Talán meguntuk már a répát, vagy tényleg egyre rosszabb a kaja?